|
 | 1987-ben Lezsák Sándor lakitelki házának udvarán megalapította a Magyar Demokrata Fórumot (MDF). 1988-ban új pártok alakultak az MDF (Magyar Demokrata Fórum), SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége), és a FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége). 1988 novemberében Németh Miklóst választották meg miniszterelnöknek. Németh Miklós a békés átmenet élére lépett. 1989. március 15-én Kádár Jánost leváltották, helyére Grósz Károly lépett. | |
|
| Pozsgay Imre 1956-ot népfelkelésnek nevezte. 1989. június 16-án Nagy Imrét és mártír társait a Hősök terén újratemették. Ez az esemény jelentette a Kádár-rendszer végét. 1989 tavaszán ellenzéki szervezetek és pártok tömörültek az EKA-ba (Ellenzéki Kerekasztal), hogy közösen képviseljék az álláspontjukat a hatalommal szemben. Az EKA tárgyalásokat folytatott az MSZMP-vel (Magyar Szocialista Munkáspárt). Az alkotmányt az országgyűlés fogadta el, de a tényleges döntés a Nemzeti Kerekasztal keretein belül zajlott. Az EKA megállapodást írt alá a hatalommal. 1989.szeptemberére az MSZMP-ből kivált az MSZP. 1989. október 23-án kikiáltották az új köztársaságot. | |
|
|
|
|
|
|
| 1990 tavaszán tartották meg az első szabad választásokat, melyet az MDF nyert meg. 2. helyet az SZDSZ szerezte meg, de mivel az MDF nem tudta meg szerezni a parlamenti helyek többségét, így másik két konzervatív pártot kellett bevonni a kormányba. Antall József vezetésével egy jobbközép koalíciós kormány alakult mely az MDF, FKGP (Független Kisgazda Párt), és a KDNP (Keresztény Demokrata Néppárt) koalíciójával alakult meg. | |
|
| Göncz Árpádot választották meg köztársasági elnöknek (1990-2000). Sólyom Lászlót választották meg az Alkotmánybíróság elnökének. Ő 2005-2010 között volt Magyarország köztársasági elnöke. 1989-ben a Szovjetunió elkezdte csökkenteni a Magyarországon állomásoztatott katonái létszámát. Gorbacsov belátta, hogy a közép-európai országok a demokratikus útra lépnek, így nem látta szükségét a szovjet katonák magyarországi állomásoztatásának. 1991. június végére az utolsó szovjet katona is el hagyta Magyarország területét. | |
|
|
|
|
|
|
| Az Antall-kormány a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) és a Varsói Szerződés felszámoltatására törekedett. 1991. március 31-én érvényét vesztette a Varsói Szerződés katonai szervezete. 1991. július 1-jével teljesen érvényét vesztette maga a Varsói Szerződés is. | |
|
|
|
|
|
|
