|
 | Valóban, fenséges, úgy hitette el velem. | |
|
| Ne hittél volna nekem; mert hiába oltja be az erény e mi vén törzsünket, megérzik rajtunk a vad íz. Én nem szerettelek. | |
|
|
|
|
|
|
| Annál inkább csalódtam. | |
|
| Eredj kolostorba! Minek szaporítanál bűnösöket! (...) Hol az apád? | |
|
|
|
|
|
|
| Otthon, uram. | |
|
| Rá kell csukni az ajtót, hogy ne játssza a bolondot máshol, mint saját házában. Isten veled. | |
|
|
|
|
|
